vaddisznófitnesz

néhány papírdoboz: íme az életem;
egyik-másik nyitva, több már lezárva,
macska ugrál rajtuk, néz, szagol, rohan,
cellux, olló kézben, s tudom már mit tegyek:
fogok egy pohár sört és sterilizálok,
fáj egy kicsit, hisz hogy is ne fájna, de
vágok bőrt, húst, majd csontot nyiszálok,
koponyám reped, bordáim lengenek.
agyamat a könyvek mellé, a nyitott dobozba,
szívemnek jut egy használatlan darab,
de hogy a lelkemet melyikbe pakolom,
azt bizony még nem tudom.